“Ez nem légierő, ez légi erőlködés”


Hosszú ideje nem derül fény arra, hogy ténylegesen kinek az érdekei mentén „kaptuk a nyakunkba” a Gripent, hivatalos nevén a JAS-39EBSU C svéd borzalmat. A magyar légierő állományába annak ellenére került be ez a megbízhatatlan harci repülőgép, hogy annak idején mind a pilóták, mind pedig a repülő-műszakiak – mert megkérdezték őket – az amerikai F-16-os mellé tették le a voksukat.

Ismét meghibásodott egy kecskeméti Gripen, megint a futóműve hibásodott meg, se ki, se be nem volt hajlandó mozdulni. Azt, hogy a gép, és pilótája sértetlenül úszták meg a légi kalandot, kizárólag a repülőgép-vezető, Hajdú Attila vadászpilóta felkészültségének, és lélekjelenlétének volt köszönhető.

A Kiskunhír úgy tudja, hogy a Gripen úgynevezett műszeres bejöveteleket gyakorolt, ami annyit jelent, hogy a pilóta nem vizuálisan navigálva közelíti meg a repülőteret, hanem a fedélzeti navigációs eszközök segítségével, csak műszerek alapján vezeti a gépét a leszállópályára. Ezt a feladatot többször is megrepülte aznap Hajdú, ám az utolsó megközelítéskor, egy szűkebb, tehát nagyobb terhelésű fordulóban kinyílt a Gripen fotóműve, és félig nyitott helyzetben megragadt. Mivel a kerekek se ki, se be nem akartak megmozdulni, a pilóta felkészült a két legrosszabb lehetőségre is. Az egyik, hogy még a levegőben katapultál, magára hagyva a milliárdos értékű harci technikát, a másik, hogy kirepüli a gépben lévő üzemanyagot, és a futóművek nélküli repülőgéppel „hasra száll”. Így járt el majdnem pontosan két évvel ezelőtt Hajdú kollégája, Kádár Sándor őrnagy is, aki szintén egy futómű meghibásodás után, kerekek nélkül szállt le a kecskeméti kifutópályára, szintén egy Gripen vadászgéppel. Kádár akkor katapultálni kényszerült, mert a gép – csúszásközben –„kitört” oldalra, lecsúszott a kifutópályáról, melynek nyomán fel is borulhatott volna.Mivel ez esetben a Gripen könnyűszerrel fel is robbanhatott volna, az őrnagy akkor a katapultálás mellett döntött.

Szerencsére a múlt pénteki esetben erre nem került sor, a pilóta addig próbálkozott, míg kinyíltak a repülő futóművei, és biztonságosan le tudott vele szállni. A vészhelyzet miatt azonban vizsgálatot rendelt el a légierő, és ennek végéig a Gripenek földön maradnak, letiltották a repülésüket. Lapunk úgy tudja, hogy a tilalom nem vonatkozik az éles harckészültséget adó repülőgépekre, hiszen a vállalt NATO kötelezettségeinket teljesíteni kell.

Miért pont Gripen?

Ez a kérdés azótajár szájról szájra, mióta csak itt vannak a svéd gépek. A svéd gyártó nem rendelkezik harci tapasztalattal, a Gripenek úgy lettek megtervezve, legyártva, hogy a gyártó ország még a második világháborúból is kimaradt, azt sem tudják, mi fán terem a légi harc. Mikor Magyarország úgy döntött, hogy NATO konformmá teszi a légierőt, a döntéshozók szinte valamennyi repülőgépgyártó ajánlatát bekérték, és nem kis álságossággal a magyar pilóták, és repülő-műszaki szakemberek véleményét is megkérdezték. Jöttek is az ajánlatok garmadával, és minden gyártó el is hozta kipróbálásra a repülőit. A magyar pilóták kipróbálhatták a NATO szinte valamennyi harci gépét, a műszakiak ismerkedhettek azok üzemben tartásával, kiszolgálásával. Szegény repülőszakemberek nem tudhatták, hogy csak egy nagyobbacska színjáték kellékeik ők, az igazi, szakmai véleményük valójában a kutyát sem érdekli. Hiába tették le egybehangzó voksukataz F-16-os amerikai vadászgép mellé, az már senkit nem érdekelt. Megkapták ezt a svéd förmedvényt, melyben nap, mint nap kockára teszik az életüket. Hogy igazából ki áll a korrupciós vádaktól sem igazán mentes repülőgép beszerzési ügylet mögött, ma „már nem téma”, hatalmas a csend körülötte. Annak ellenére köd fedi az ügyet, hogy a világ nagyobb titkosszolgálatai érdemi információkkal rendelkeznek arról, kinek is jött jól a Gripen, ki szakított rajta hatalmasat.

A repülő-szakemberek várakozásaival szemben nem amerikai haditechnika érkezett Magyarországra, hanem egy háborút még messziről sem látott svéd gyártó gépe, mellyel rengeteg a probléma. Mint fentebb említettük, két évvel ezelőtt már hajtott végre kényszerleszállást Kecskeméten ez a típus, szintén a futómű hibájából, és csak többhónapos javítás után tudott újból felszállni az a vadászgép. Akkor azonban nem csak a futóművel volt baj. A gépből katapultáló Kádár őrnagy súlyosan megsérült, miután az ejtőernyő kinyílását követően a katapultszék nem vált le róla, az azt leválasztó rendszer meghibásodása miatt. Így a cirka száz kilogramm súlyú pilótára tervezett ejtőernyő még a 90 kilós katapultülést cipelte, ami miatt Kádár lényegesen nagyobb sebességgel csapódott a földnek, ráesve az alatta lógó ülésre. A repülőgépet megmentő Kádár Sándor őrnagy azóta nem vezethet harci gépet, úgy tudjuk, a civil életben próbálkozik megélni, a hadseregtől azonban életjáradékot kap.

Fotó: MTI

 

Hozzászólások